Csak egy tudományos tanulmány található, amely összehasonlítja a szója gyertyák égési tulajdonságait a paraffin és a méhviasz gyertyákkal. Ezt a tanulmányt - A hidrogénezett szójaolajból készült gyertyák égési jellemzői - Karamatollah Rezaei és munkatársai végezték, és a Journal of the American Oil Chemists Society 2002. augusztusi számában publikálták.
Rezaei K. kísérletének eredményei:
A kutatók a szójaviasz következő aspektusait vizsgálták: koromtermelés, potenciálisan káros illékony komponensek (akrolein, formaldehid és acetaldehid) termelése és égési idő. A gyertyákat 200 g viasz megolvasztásával és üvegtartályokban történő porcelánozásával készítették több lépésben, hogy elkerüljék a viasz repedését.A koromképződés meghatározása érdekében a gyertyákat egy tölcsér alatt égették el, majd a koromgal rendelkező levegőt membránszűrőn gyűjtötték össze. A gyertyák lángzavarát mesterségesen hozták létre, ventilátort működtetve kis sebességgel. A korom mennyiségét a szűrő sötétségének mérésével becsültük meg. Az illékony komponenseket triklór-fenil-hidrazin oldatban rögzítettük.
Megállapították, hogy a paraffingyertyák jelentős mennyiségű koromot termelnek, szemben a szójagyertyákkal, amelyek kevés vagy egyáltalán nem termelnek koromot. Valamennyi paraffinos gyertya vizuálisan koromot termelt égés közben, míg a méhviasz és a szójagyertyák esetében gyakorlatilag semmilyen vizuális koromképződés nem volt megfigyelhető. A paraffinos gyertyák koromát összegyűjtő membránszűrők átlagos L-értéke 32 (meglehetősen sötét) volt, szemben a méhviasz és a szójabab gyertyák 95-ös (nagyon világos) L-értékével. A szója gyertyák is lassabban égtek, aminek eredményeként hosszabb égési idő alatt. Ezt a hatást azonban csak a levágott szójaviasz gyertyáknál figyelték meg. Ezeknek a szójagyertyáknak kisebb volt a lángmérete, ami logikusan hosszabb égési időket eredményez. A szójaviasz nagyobb molekulái megmagyarázhatják a hosszabb égési időt: lassabban vándorolnak át a gyertyatartón. A kisebb lángméret és az alacsonyabb hőtermelés előnyös lehet olyan helyiségekben, ahol a magasabb hőmérséklet nem kívánatos. A szójaviasz és a méhviasz gyertyák elégetése nem eredményezett mérhető mennyiségű formaldehidet, míg a paraffinos gyertyák 3,2 mg formaldehidet termeltek / g paraffin. A tesztelt gyertyák egyikében sem figyeltek meg akrolein termelést.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a szójaviasz ígéretet mutat a gyertyák előállítására. Ez a tanulmány nem tesztelte az illatok koromképződésre gyakorolt hatását, de más tanulmányok szerint az illatok paraffingyertyákhoz való hozzáadása növeli a koromképződést. Ezért az illatos szójagyertyákból valószínűleg több korom keletkezik, mint az illatmentes szójagyertyákból.
forrás: https://www.soya.be/soy-candles-soot.php
