Gyógyszerkönyvi illóolajok

Az eukaliptuszlevélből desztillált illóolajnak széleskörű felhasználása van a légutak kezelésében, számos gyógyszeripari termékben megtalálható.
A légzőrendszerre gyakorolt jótékony hatása mellett, az eukaliptusz illóolajat a szájhigiéniai termékekbe és a környezet tisztításához is használják.

Fahéj a legrégibb idők óta Indiából, Kínából és Egyiptomból importált fontos kereskedelmi árucikk volt. Aromáját főképpen fűszerként értékelték, porrá őrölve forraltborba és szerelmi bájitalokba keverték, masszázshoz használták. Belsőleg pedig fájdalomcsillapításra, gomba- és, vírusölőként, féreghajtóként fogyasztották.

A fahéj illóolaj erős, megfelelő hígítás nélkül maró hatással van a bőrre, viszont számos előnyös tulajdonságát értékesítik a masszázskészítményekben, az aromaterápiában és a parfümkészítésben.
Gyógyszerkönyvi minőség, megfelel a PhEur (Európai gyógyszerkönyv) előírásainak.

A levendula egy örökké zöld bokor, keskeny egyenes szürkés-zöldes levelekkel, sok szára van, mindenik végét illatos kékes-lila virágok díszítik.
Néhány levendulafajta vadon terem a mediterrán vidékeken, legfontosabb levendulatermesztő helyek pedig Bulgáriában és Franciaországban működnek.
Neve a latin "Lavare" szóból ered, ami mosást jelent, mivel a rómaiak sűrűn használták a fürdési szokásaikhoz.

A narancsolaj a citrusfélék közé tartozó narancs illóolaja, amely már egészen az ókortól kezdve van jelen az orvoslás és a szépészet számos területén,
hiszen alkalmazhatósági területei igen szélesek, és míg régen igazi luxuscikknek számított, napjainkban az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb illóolajok közé tartozik.
Erős nyugtató, ugyanakkor hangulatjavító, újra feléleszti az életerőt.

A szegfűszeg fa az indonéz szigetvilágban honos.
A keleti világ által rég óta használt értékes fűszert, a szegfűszeget a virágbimbókból készítik: a zsenge virágbimbókat leszedik és napon megszárítják.
A szegfűszeg az egyik legrégebbi és legelterjedtebb fűszer, különleges aromájának és gyógyító tulajdonságainak köszönhetően már az ókorban értékesnek számított.
Napjainkban a bimbókból vagy a levelekből kinyerhető, eugenolban rendkívül gazdag szegfűszeg illóolaj felhasználása, sokrétű jótékony hatásának köszönhetően,
igen sokoldalú: a szájsebészetben, kozmetikában, esszenciaként parfüm készítéshez és különböző fertőzések gyógyításában: légúti, emésztőrendszeri, húgyúti és bőrfertőzések esetén.

A teafa Ausztráliában honos fafajta, kedveli a mocsaras vidéket, de napjainkban óriási ültetvényeken termesztik, mivel kivonatára egyre nagyobb a kereslet az egész világon. Rengeteg teafa faj és alfaj létezik, mindeniknek érdekes kérge van, mely lehámlik a törzsről. Keskeny tűszerű levelei és fehér vagy külömböző árnyalatú rózsaszín virágai vannak. Az elnevezése ennek a fának James Cook idejéből származik, miután az Ausztráliában partraszálló legénysége élvezettel fogyasztotta a melaleuca leveleiből főzött hűsítő teát.

Az ausztál teafaolaj a család házipatikájának nélkülözhetetlen eleme, tisztító és fertőtlenítő, fellép a bakteriális bőrfertőzések ellen, a bőrápolásban eredményesen alkalmazható a pattanásos arcbőrre, kiütésekre, herpeszre, szemölcsre.